ÉdesAnyaság

Anyává válni egy végérvényes döntés. Ettől olyan félelmetesen csodálatos.

 

 

 

 

Félelmetes, mert a fogantatástól kezdve mindig lesz miért aggódni, DE csodálatos, mert van valaki, aki belőlem fejlődött.

Félelmetes, mert semmi állandóság nem lesz az életben, DE csodálatos, mert minden perc adhat új élményt általa.

Félelmetes, mert napi többször is újra kell tervezni, DE csodálatos, mert ráébreszt, hogy minden megoldható.

Félelmetes, mert néha úgy érzem, hogy hiába takarítottam egész nap, DE csodálatos, mert élettel van tele a ház, így otthonná válik.

Félelmetes, mert van éjszaka, amikor akár százszor is felkelek, DE csodálatos, mert minden bajra gyógyír az anyapuszi.

Félelmetes, mert egyszer el kell engednem őket, DE csodálatos, mert mindig visszatérhetnek majd.

Félelmetes, mert egy darabot odaadok magamból, DE csodálatos, mert cserébe olyan örömöket kapok, amik áldozattal járnak csak.

Félelmetes, mert sok küzdéssel is jár, DE csodálatos, mert nagyon erőssé válok ezáltal.

Félelmetes, mert nincs tökéletes anya, DE csodálatos, mert a gyermekeimnek én vagyok a tökéletes.

Félelmetes, mert sok új dolgot kell megtanulni, DE csodálatos, mert a legfontosabbra tanítanak, a feltétel nélküli szeretetre.

Félelmetes, mert órási felelősséggel jár az anyaság, DE csodálatos, mert egy ősi hatalom édesanyának lenni.

Félelmetes, mert néha egy kétsoros mondóka a napi kommunikációm csúcsa, DE csodálatos, mert más szemszögből is nézhetem a világot.

Félelmetes, mert néha nem tudom miért sír, amíg kicsi, DE csodálatos, mert aztán szavak nélkül is mindig megértem.

Félelmetes, mert óriási feladat, DE csodálatos, mert általuk megtudhatom, hogy ki is vagyok én.

 

 

 

 

Hála ezért gyermekeimért, hála az én Édesanyámért, és hála a Férjemért, aki nélkül nem lehetnék Édesanya.